7.Rész

-Azt hiszem alszok is tovább.-mosolyogtam rá,majd visszadőltem Harry mellkasára,ő pedig reflexből emelte kezeit,és átölelt...Nagyon jó érzés,amikor fekszel egy fiú karjaiban,ő pedig a hátad simogatja.Az út további részét àtaludtuk,néha-néha felkeltem,de az àlom visszanyomott előző helyzetembe.Amikor ismét Harryn pihentem,jól beszívtam illatát,majd elaludtam.
Amikor legközelebb felébredtem,éppen lefékeztünk,és emiatt Harryre estem,így még közelebb kerültünk egymáshoz,ANNYIRA,hogy a SZÁNK ha egy 1mp-re is,de összeért.Rákvörös lett a fejem,és hirtelen melegem lett,de ahogy észrevettem Harry ugyanígy zavarba jött...egymást néztük,szinte elvesztem tekintetében.Egy kis idő után kiszálltunk a házunknál.Elköszöntem Anne-től,váltottunk pár szót,aztán Harryhez fordult.Hallottam,megkérdezte,hogy megvárja-e a kocsival,vagy majd megy gyalog.Láttam,hogy Anne távolodik,szóval arra következtettem,hogy a gyaloglás mellett döntött.Lassan megindult felém,majd amikor már csak pár méter volt köztünk,rákezdtem...
-Anyukád szerint édesek voltunk alvás közben.-mosolyogtam zavartan.-...De hogy is kerültem rád...?
-Hát elaludtál...utána láttam,hogy remegsz,mert ugye neked lehet mondani,hogy öltözz fel...szóval gondoltam ha átölellek,nem fogsz annyira fázni,és miután elfeküdtem veled,én is bealudtam.Így...
-köszi-mosolyogtam hálásan-te mindig figyelsz rám.
-Fogok is mindig.-mélyen szemembe nézett,és mosolyra húzta száját.Csak nézett,aztán megszüntette a köztünk lévő távolságot,magához húzott,és megölelt.Majd fülemhez hajolt...
-Most mennem kell...anya biztos keres,tudod milyen...-suttogta mély hangon-reggel találkozunk.-arcomhoz közeledett,majd megpuszilt.
-Szia.Akkor holnap.-integettem,majd amikor beértem a házba,az arcomhoz kaptam,és végig simítottam ott,ahol a szája hozzáért.Azt hiszem eddig(mondjuk még nem volt fiú barátom...) tőle kaptam a legaranyosabb puszikat.Sok időt töltöttem ilyen gondolatokkal,a délután további része hamar elszaladt.Az estét pedig a "holnap után szülinapom vaaan!" hangulat vette át.
*Másnap reggel*
-Boldog hétfőőt!!-köszöntött egy kócos göndör a kapunknál.
-Ezt te se gondolod komolyan Hazz.-mondtam kómásan.-A hétfő és a boldog szó együtt értelmetlen.
-Jó,van benne valami...-zsebre dugta kezeit,majd rám mosolygott.
Lassan értünk be a suliba, szándékosan...első óra fizika,vagyis tèmazáró.Ahogy megérkeztünk a laborba,már készítettük is a tervet.Harry ügyesen kijátszotta a tanárokat,a fizika tanárunknak hirtelen elkellett mennie...(micsoda véletlen)Ezt megúsztuk.:)
A többi már unalmasan telt...Talán az volt még "érdekes" amikor tesin kosaraztunk,és az egyik hülye gyerek fejbe dobott.Szerinte vicces volt,de Harry szerint már kevésbé.Elmagyarázta neki (nem valami finoman) hogy álljon le...Mondtam,hogy nem nagy dolog,és ne vesszen vele össze emiatt,de belül talán szeretem amikor megvéd.Érzem,hogy törődik velem.Még mindig a kispadon ültem (kissé szédültem...hülye labda) és a legjobb barátomat figyeltem.A többi fiú annyira más volt...ő valahogy kitűnt közülük...A tanár sípolt,a kosarazásnak vége lett.Hazza fáradtan igyekezett felém.Amikor a 3 méteres körzetemben volt,passzoltam neki egy vizes flakont.
-Köszi-ivott bele-Jól vagy már?-kérdezte.
-Persze,semmi gond.-mosolyogtam.
-Remélem is.Na gyere-nyújtotta kezét,elfogadtam és mellé pattantam.-menjünk haza.
Csendben vártam az udvaron,még öltözött.Elég sok idő eltelt,ő nem jött.Bekopogtam az öltöző ajtaján,nem válaszolt...Benyitottam,hátha csak...hmm...semmi.Nem volt indok,de bementem.