2013. április 10., szerda

3.Rész ~x-factor?~

Ebben a részben előrehaladt az idő kb.5-6 hónapot...:) jó olvasást.


Hónapok teltek el...sok időt töltöttünk együtt,volt egy csomó iskolai program(imádtuk őket Hazzal) sok tanulni való (ezt kapják a stréberek...) és élmények...megszámlálhatatlan. Szörnyűnek hittem ezt a gimis életet idegenekkel...de erre nem számítottam.

Szóval már sok idő eltelt,Harry betöltötte a 16-ot..(!!) én jövőhéten leszek ennyi,remélem nem felejti el...de nem hiszem,hogy ő olyan.Tőlem egy Svájcból rendelt órát kapott.Azóta is azt hordja,szerintem tetszett neki.
 Ja és elfelejtettem említeni,hogy Harryvel BFF félék lettünk...fél év alatt kiismertük egymást,nagyon szeretem a hülye kis fejét.Ah meg a hangját!!Az első ének órán majdnem leestem a székről...C.S.O.D.Á.LA.T.O.S. hangja van!Nem is részletezem.. nem lehet.Hallani kell.Mondtam neki,hogy mindenképp jelentkezzen az x-factorba.Vagyis...igazából már beneveztem,mert féltem,hogy elhalasztja a lehetőséget.De ezt még nem tudja...Majd EGYSZER megköszöni. Hiszek benne,tudom,hogy továbbjut,sikerülni fog neki.1 hónap múlva meghallgatás...szólnom kéne nem?hoppá....Felhívom.

-...Sziaaa Hazza!-szóltam bele vidáman.

-Szia Hannaaaa!

-Milyen jól rimmelnek a neveink-mosolyogtam,mintha látna.

-Nem hiába vagyunk barátok.Mizújs?Mi járatban?

-Semmi különös.Gondolkoztál már az...x-factoros ügyön?-nyögtem ki nehezen.

-Nem.Nem tudom,hogy menjek-e...Nem 100% hogy sikerül,és nem akarok csalódni.-mondta a szokottnál komolyabban.

-Ki fogsz nyírni.

-Mi?Miért?

-De kérlek,ne akadj ki nagyon!

-Mondd már Hanna!

-..Beneveztelek.-vettem nagy levegőt-1 hónap múlva...meghallgatás.-hallgattam.

-HOGY MI?!-kiáltott fel.

*pip pip pip pip a vonal megszakadt.*

Hurrá.Kinyomott.Ez kellett még...Pedig csak jót akartam. De ez miért olyan nagy baj?Oké...àtmegyek hozzá és tisztázzuk ezt az egészet...Egy ilyen miatt nem leszünk rosszba...

***

-Jó napot Hanna vagyok,Harryhez jöttem...-köszöntem kedvesen.

-Szia gyere csak...és tegezz.Szólits csak Annenak.-mosolygott Hazz mamája.

-Persze bocsi.-mosolyogtam vissza,majd felfutottam a lépcsőn,egyenesen Harry szobájához.(Igen voltam már nála,ő is nálam..)

-Kipp-kopp,na ki vagyok?- kérdeztem félve.

-Nem engedlek be.Most ideges vagyok.-a morcos hangja tök cuki.

1 megjegyzés:

Ha tetszett ,írj kommentet :) ha nem...akkor ne.köszi!